Beleélés, csalódás. Gondolom ismerős érzés. Rosszul érzem
magam, magányosan érzem magam, naponta síró görcs kerülget és dührohamaim
vannak, ha valami nem sikerül… a barátaimat elvesztettem, minden megváltozott…
azért mondom, hogy elvesztettem a barátaimat, mert más lett a kapcsolatunk elhidegültem tőlük,
mert ők nagyon összemelegedtek. Hisztisnek gondolnak, agresszívnek, álnoknak…igen
agresszív vagyok, de nem vagyok hisztis, csak agyilag nem vagyok százas,
nehezen dolgozom fel a csalódásokat,
mert fizikailag fájnak, fáj a mellkasom, ha csalódás ér vagy sikertelenség,
vagy egyszerűen valami nem úgy zajlik vagy működik, ahogy én akarom… Sokak szerint nincs önkontrollom és ez tény…
de nem tudok mit csinálni. Ez a sorosom egyedül maradni barátok nélkül, a
csalódottság hatalmas jéghideg óceánjában.