2010 szeptember 27. | Szerző:

Beleélés, csalódás. Gondolom ismerős érzés. Rosszul érzem
magam, magányosan érzem magam, naponta síró görcs kerülget és dührohamaim
vannak, ha valami nem sikerül… a barátaimat elvesztettem, minden megváltozott…
azért mondom, hogy elvesztettem a barátaimat, mert
 más lett a kapcsolatunk elhidegültem tőlük,
mert ők nagyon összemelegedtek. Hisztisnek gondolnak, agresszívnek, álnoknak…igen
agresszív vagyok, de nem vagyok hisztis, csak agyilag nem vagyok százas,
nehezen
  dolgozom fel a csalódásokat,
mert fizikailag fájnak, fáj a mellkasom, ha csalódás ér vagy sikertelenség,
vagy egyszerűen valami nem úgy zajlik vagy működik, ahogy én akarom…
  Sokak szerint nincs önkontrollom és ez tény…
de nem tudok mit csinálni. Ez a sorosom egyedül maradni barátok nélkül, a
csalódottság hatalmas jéghideg óceánjában.

Címkék:

Szex….

2010 július 31. | Szerző:

 

Ma.. inkább tegnap mert már átléptem a éjjeli delet…volt itt egy kis összejövetel….lényegtelen h kinek és miért. A leglényegesebb dolog az amiért itt vagyok…de ezt valahol el kell kezdenem…

Volt egy srác az életemben akivel ugy húú minden nagyon klappolt  aztán valami máslett megváltozott… hiába mindig együttlógtunk valahogy mégis külön voltunk egymástól távol, mint kiderült ennek oka a lehet legkevesebb kommunikáció volt, meg hát nem is tudom sok másdolog is beleszólt ebbe például az édesanyja ha nem mozdultunk ki otthonról az volt a baj ha meg kimozdultunk akkor meg az mert mért ekkor és mért most….  szóval amikor együtt akartunk vmit akkor nehezen sikerült amikor meg jó lett volna kicsit úgy beszélgetni akkor meg ott náluk kellett segíteni dolgozni takarítani aztán este ő meg elaludtén meg kémleltem a plafont, hogy nahát de rég festettek itt ki…. aztán ott volt az hogy robotokat építgetett én meg először szurkoltam mert érdeke volt és jó de másodszorra.. hát ráment a kapcsolatunk… félév fél év a robottal telt el … én otthon voltam néha nála de valahogy nem láttam értelmét hogy vele legyek… mert akkor azzal foglalkozott az után járt volt mikor elment este 8 kor hazajött 11 re én meg persze malmoztam míg vissza nem jött….na mindegy… sokszor voltam rá emiatt mérges és sokszor  volt olyan is hogy szükségem lett volna rá hogy beszélgessek hogy elmondjam mi volt otthon hogy elmondja mien az amikor egyedül vagy de nem volt idő meghallgatnia… és én erre egy drasztikusat  léptem kimondtam a kapcsolat végét. Egy hónapig két hónapig nem tudom tomboltam kikeltem magamból teljesen kivetkőztem de boldog voltam…noha felületesen boldog de az voltam élveztem magam élveztem azt ami körülöttem van…Az amit csináltam régen elítéltem…de tényleg…8 napon át tartó részegség, bulizás, olykor be-becsúszott egy egy spangli is.. és srácokkal kacérkodtam… jól esett h tetszettem nekik növelte az önbizalmam…aztán jött egy srác hirtelen történt többször lefeküdtem vele és élveztem hogy nem vár tőlem semmit és én sem tőle holott volt 4 nap ami olyan volt mintha járunk volna… de tudtam hogy nem és ő is tudta hanem ez egyfajta furcsa dolog volt…. nem mondom azt hogy nem vetettem volna meg ha ha felkínálkozott volna az a lehetőség de akkor ott abban a percben igen elvetettem volna… csak élni akarta feszegetni a saját határaimat… aztán elkezdtem összejárogatni vele… együtt buliztunk néha ott aludtam aztán már nem csak ott aludtam hanem szexeltünk is és a legjobb volt mindközül azzal szexelni akivel szakítottál úgy hogy nem voltunk együtt…. furcsa volt utána a tükörbe néznem de legyintettem… majd amikor egyedül voltam lepörgettem a dolgokat és igen is olcsónak szakadtnak és kegyetlennek de mindamellett igencsak ribancnak gondoltam magam…mert akkor ott az voltam ez tett boldoggá…h tálcán kínáltam magam  DE NEM minden JÖTTMENTNEK!!  ez nyugtatott… Aztán Tomi elmesélte a unoka tesójának hogy mi szexelünk ugy h nem vagyunk együtt mondtam jó oké… mond csak istenem legalább valamit megtudok hátha…. node azota ujra összejöttünk… az első hónap kínszenvedés volt nekem tök érzelemmentes voltam… nem éreztem iránta semmit csak mérhetetlen dühöt és gyűlöletet hogy megint itt vagyok és ez miatta van és ha hozzámért forrongtam és el akartam lökni hogy „takarodj innen ne érj hozzám!” ….aztán valami mgváltozott jó lett szeretetet kezdtem érezni és jóvolt… mindmáig….valami megint felborult… de persze lehet én spilázom túl… de elég rosszul érintett a dolog maga és azt érezteti velem hogy rosszul döntöttem… Unokatesója feltette azt a kérdést, – már nem tudom mik voltak az előzmények – hogy ”Most őszintén akkor volt jobb a szex amikor együtt voltatok vagy amikor külön?” Tomi válasza erre az volt, hogy amikor külön…. különös nekem is az h amikor külön… de tőle valahogyan másként hangzik mert én voltam mással míg külön voltunk de ő csak velem… és ahogy ezt kimondta bennem megváltozott valami….valami megint rossz lett… és valami tényleg rossz lett az ágyban is de már a mondat előtt is… és nem értem … legkisebb dilemmám ez legyen a világon persze… de a nagy kérdés…. A szex tönkreteheti a párkapcsolatot?

Címkék:

Smoke

2010 július 8. | Szerző:

Még egy perc és te is bevégzed. Csináld, amíg tudod! Te már az utolsó kört futod. A szíved vadul dobog, Mint a gyorsvonat úgy robog…..

Igen igen igen!!! Most jóó!!!!!



Címkék:

have it on good authority

2010 július 8. | Szerző:

Help me if you can
It’s just that this, this is not the way I’m wired
So could you please

Help me understand why
You’ve given in to all these
Reckless dark desires




Címkék:

Őrület határán

2010 július 7. | Szerző:

 Méla csend és néma bú… Ülök a szobámba.. minden annyira idegen és üres, mintha nem is itt élnék…belépek és elfog a düh…forrongok, legszívesebben szétzúznám a berendezést…legszívesebben szeretnék megőrülni…hátulgombolós rugdalódzóba vigyenek egy egy házba rakjanak be egy kipárnázott falakkal rendelkező kis zugba és hagyjanak tombolni, és gyógyszerezzenek be, vagy kísérletezzenek rajtam… pont leszarom….túl sok bennem a negatív érzelem, túl sok bennem a düh, nincs önkontrollom valahol valamikor elvesztettem….nem is tudom h vissza akarom e szerezni… fizikailag valami fáj összenyomja a tüdőm és szorítja a szívemet.. most is érzem.. és könnyek is jönnének de nem engedem, nem lehet itthon vagyok….minden idegesít… mindenre egy pillanat alatt lángra lobbanok…egy barát értetlen kérdésére, egy kutyaugatásra, egy anyai kérés, vagy csak egy rakoncátlan hajszál….robbanok bármelyik pillanatban robbanok és elszorul a torkom is….vajon mikor fulladok?

Címkék:

Életed,életem

2010 július 7. | Szerző:

 ´Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!´

Címkék:

Erő

2010 július 6. | Szerző:

 Ma vihar tombolt odakinn és egy kedves nagyon közeli barátomnál segédkeztem a takarításban… persze ez nem lényeg hogy ott mit is csináltam…a lényeg hogy kiment az erkélyükre és leült cigivel a kezében és nézte a vihart én meg bent ültem a többiekkel és annyira ki akartam menni kiülni mellé és csak némán érezni az erőt azt az erőt ami minket  nevel  és sodor… kimentem ugyan de ő akkor bement,elkéstem de nem mertem kimenni féltem zavarnám…mindenesetre kiálltam egymagam az erkélyre és éreztem h a lelkemet felkapja a szél és repíti el messzire el a testemből én pedig lehunyt szemmel hagytam és élveztem a pillanatnyi zuhanást és falnak csapódást…könnyű voltam és egyben nehéz is…egy újabb széllökéskicsalt egy könnycseppet a szememből és elvitte, elvitte hihetetlen messzire végtelen magasságokig vagy éppenséggel abszolút mélységekig…nem tudom hova vitte de benne voltam én is úgy éreztem… felkap menten a szél és tiszteltem ezt az erőt és megnyugtatott végtelenül de sírni tudtam volna… és azt akartam hogy akkor csak egy pillanatra hadd lehessek egy darab levél, vagy egy porszem amit magával visz és  soha de soha többet nem hoz ide vissza ide ebbe a világba ha nem elröpít egy másik univerzumba ahol nincsen az ami itt… nem kell a saját démonjaimmal küzdeni nem kell elzárni őket minduntalan ugyan a mögé a ketrec mögé amit már egyszer szétzúztak….nem tudok biztos rácsot állítani nem megy ki akarnak jönni  érzem és én hagynám is de nem tehetem … a megfelelő alkalom kell amikor egymagam vagyok egy kietlen vidéken és ott, ott tombolhatnak széttéphetnek elemészthet a dühük, a magányuk, a bánatuk, a savas könnyeik….mert én tudom hogy ezt akarom….h belülről végre felfaljanak és egy új keletkezhessen a semmiből újra amíg létre nem jön a megfelelő én… a tökéletes….

Címkék:

Boldogság

2010 július 6. | Szerző:

 Boldogság igen pontosan ez az amit oly sokan keresnek és van aki megleli van aki nem és van aki elmegy mellette…nem tudom melyikbe tartozom…viszont….azt is tudom h a boldogságot nem kis üvegcsékben osztogatják az utcán nagy ballonkabát alól. Boldogok lehetünk egyedül? Bizony ez egy kiváló kérdés..és én azt mondom úgy is azok lehetünk… ha vannak álmaink ha vannak céljaink és ha mi magunk boldogok vagyunk akkor vannak mások akik közül egy kell nekünk bizonyosan felfigyel reánk. Kisugárzás szokták mondani. Ha valaki boldog felfigyelnek rá,és ez alatt nem azt értem hogy röhögve magunkba sétálgassunk az streeten mert úgy felfigyelnek ránk…mert igen felfognak “Nézmá ennek mibaja?!” de istenem ha jól esik nekünk akár ezt is megtehetjük… No de ha boldogok vagyunk mi magunk sokkal könnyebb elérni mindent. Az életben vannak veszteségek  igen amiket túl kell élni… mert Mi az életben a legfontosabb?? Túlélni? Ez is bele tartozik. Az az életben a legfontosabb amit mi annak gondolunk… ami nekünk fontos az az ÉLETÜNK! Az a boldogságunk is? Meglehet. Még én sem tudom pontosan csak sejtem… és úgy érzem hogy jól sejtem… persze ez csak az én gondolatom…mindenki másként látja de persze ez is egy mód ha úgy tetszik. Sok az úgy de nincsen amúgy…. persze lehet h lesz olyan ember aki majd talál…

Aki tudja használja aki nem az írja le hogyan másként ha nincs kivel…

Csak még annyit…a boldogságunk elérésének útjához csak úgy jutunk el ha megleljük a legnagyobb ellenségünket és legyőzzük… bizony…pontosan..Saját Magunk…

Címkék:

Furcsaság

2010 július 3. | Szerző:

 

Furcsa dolgok történtek mostanság velem. Valami megváltozott…
valami átalakult… nem a világban… bennem. Zülöttem, össze vissza kavartam…
részeg voltam… folyamatosan… visszagondolok és
 
nem tölt el büszkeséggel az amit csináltam..de valahol legbelül mégis
jól éreztem magam… 2 héten keresztül, gyűjtöttem magam köré a fiukat és azt
hittem szerelmes vagyok de csak át lettem verve mert miért ne… és ha átver az
akit szeretsz akkor mit teszel? megpróbálod nem szeretni… na de sikerül is? hát
nem … nem sikerül… na itt van a dolog elbukva… akármennyire is szemét volt
veled akármennyire is haragszol rá és behúznál neki és megvernéd és megfojtanád
meg amit akarsz… de nem tudod megtenni mert amit meglátod meglágyulsz, és csak
nézed és hallgatod és megérinted… de csak ennyit tehetsz…

Igen kib@*tam sok mindenkivel de magammal a legjobban….mert
csapdába estem és a barátaimat is elveszíthetem.. sőt…lehet már el is
veszítettem… nem szeretik az Új Én-t ők a régi kedves, aranyos, barátságos
visszahúzódó Én-t szerették… de ez a mostani túlságosan pörög, sokat bulizik,
és sokat kavar, de csak saját magát sodorja érzelmi mocsárba… de nem tetszik
nekik.. elhiszem…már nekem sem mert most látom azt a pusztítást amit csináltam
és fogalmam sincs hogyan teszem rendbe.. egyszerűen képtelen vagyok felállni és
azt mondani h igen visszatértem újra a régi vagyok.. de nem vagyok újra a régi
még nem teljesen… csak félig.. és nem tudom eldönteni h ki az akit igazán
szeretek.. mert szeretek én mindenkit.. de ki az aki mellett magamat is
szerethetem??….

Címkék:

Őrlődés

2010 július 2. | Szerző:

 Van mikor az ember szeretni akar.. szeretve akar lenni. De nem tudj azt h ő hogyan szerethetne és fél szeretni….fél mert őt annyira szeretik h ez megijeszti….retteg és ….őrlődik mert egyszerre többet szeret…. lehet egyszerre többet szeretni?? Hogyan szeretni? Lehet szerelemből több embert szeretni??? Ha igen akkor hogyan kell dönteni? Mi a helyes? Mi a helytelen? Mi az ami megéri? Miért éri meg és miért nem? Mért jó élni és szeretve lenni amikor úgy gondolom meg, hogy egyiket sem érdemlem meg? Nem akarok ember lenni nem akarok érezni nem akarom hogy érezzem azt hogy milyen szeretni milyen fájdalmat érezni és legfőképpen milyen fájdalmat okozni…. minden történik zajlik mindenben benne vagyok… de tenni nem tudok… megfojtanak. megölnek..és ezt akarom hogy ne csak kicsit tegyék hanem nagyon teljes szívből…és igen őszintén tegyék meg fejezzenek, tépjék ki a szívem… mert igen nem csak Ő döglik bele… én is bele akarok dögleni…

csak egyszerűen…

Címkék:

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!